A probléma ugyan nem csak Magyarországon jelenik meg, viszont az EU-átlag javult e téren, a tagállamok többsége ugyanis javított a náluk lévő helyzeten.
Nógrád megyében majdnem minden ötödik felső tagozatos tanulót veszélyeztet a lemorzsolódás, míg a budapestiek csupán 3,7 százaléka érintett ebben a problémában. Hasonlóak az arányok a halmozottan hátrányos helyzetű diákok körében is.
Miközben Nógrád megyében minden ötödik általános iskolás a lemorzsolódás határán billeg, addig a budapestieknek csupán a 4,11 százalékát veszélyezteti a korai iskolaelhagyás. Még mindig a szakképző iskolák adatai a legaggasztóbbak: Győr-Moson-Sopron megye kivételével országszerte 10 százalék felett van a nagyot rontók aránya.
Nógrád megyében minden negyedik szakközépiskolás a lemorzsolódás határán billeg, de a Győr-Moson-Sopron megyében tanuló, több mint nyolcezer gimnazista közül csak tizenötöt érint a probléma – derül ki az Oktatási Hivatal friss adataiból.
A lemorzsolódás alapvetően az első két félévben jellemző a felsőoktatásban - derült ki a friss adatokból. Ennek aránya pedig magas, átlagosan 30 százalékos, ezért az Oktatási Hivatal egy kiemelt, országos programot indított amellyel csökkentenék a felsőoktatást elhagyók számát.
A tantárgyi bukások és az évismétlések száma is folyamatosan csökkent az elmúlt években - írja csütörtöki számában a Magyar Nemzet.
Minden harmadik szakközépiskolás a lemorzsolódás határán billeg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében – derül ki az Oktatási Hivatal friss, a 2018/2019-es tanév első félévére vonatkozó adataiból.
Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb a lemorzsolódással veszélyeztetett diákok aránya - derül ki az Oktatási Hivatal adataiból.
Idén először nem az Eötvös Loránd Tudományegyetem került a HVG felsőoktatási rangsorának élére, hanem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
